Írta: Lipusz Zsolt
(...) Ami a sokat emlegetett és a Facebookon óriási karriert befutott, sőt sokak által még el is hitt Szent István-i rendeletet illeti a rovásírásos botok állítólagos megsemmisítéséről és a táltosok, regösök üldözéséről, nos, szent királyunknak ilyen rendelete nem volt.
Állítás
A legenda története a következő. Vitéz András rozsnyói kanonok Gömör és Kishont vármegyék táblabírája 1816-ban a Szilasi család levéltárában őrzött érdekes oklevelet fordított le. Jelzete: Vatikán ezerben. Nomis calendis octobribos Die festo Jacobi apostoli. Magyarra lefordítva: Október calendéját megelőző kilencedik napon, Vatikánban Jakab apostol ünnepén.”
(...) Ami a sokat emlegetett és a Facebookon óriási karriert befutott, sőt sokak által még el is hitt Szent István-i rendeletet illeti a rovásírásos botok állítólagos megsemmisítéséről és a táltosok, regösök üldözéséről, nos, szent királyunknak ilyen rendelete nem volt.
Állítás
A legenda története a következő. Vitéz András rozsnyói kanonok Gömör és Kishont vármegyék táblabírája 1816-ban a Szilasi család levéltárában őrzött érdekes oklevelet fordított le. Jelzete: Vatikán ezerben. Nomis calendis octobribos Die festo Jacobi apostoli. Magyarra lefordítva: Október calendéját megelőző kilencedik napon, Vatikánban Jakab apostol ünnepén.”
II. Szilveszter pápa |
Cáfolat
Szent István monogramja (pannonhalmi alapítólevél) |
Az egyik az, hogy hiányzik a szövegből a „sancti” azaz szent szó. Olyan nem volt, hogy Rómában egy szent apostol neve elé ne írták volna oda a szent jelzőt. A másik egy naptári ellentmondás. Ha ugyanis a „nomis calendris octobribus”-t kikeressük a kalendáriumban, akkor az szeptember 23-a, mert az elsejét mindig beszámították a leszámítandó napokba. Ha viszont megnézzük, hogy milyen napra esett Szent Jakab apostol ünnepe 1000-ben, akkor azt látjuk, hogy július 25-én volt s egyébként most is akkor van, miként ez köztudott. Ezt egy esetleges álkanonoknak is tudnia kellett volna, még ha táblabíró volt, akkor is.
„I. István király titkos tanácsbelijei”. István király megmaradt okleveleiben vagy Pannónia királyának, vagy a magyarok királyának nevezi magát, de I. Istvánnak sehol sem, mert nem tudhatta, hogy lesz még második Istvánunk is, miként ez teljesen logikus is. Igaz, hogy lett öt, de ő ezt akkor még nem tudhatta, Most ne is beszéljünk a büntetés mértékéről, mert 20 arany pénzen 50 ökröt lehetett volna venni. Szegény klerikus még a tisztítótűz után sem tudta volna ezt a pénzt kifizetni, amit rárótt volna István király.
Püspöki végkövetkeztetése: tulajdonképpen ez a képtelenségeknek a halmaza. Sajnálatosan. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ez a kézirat egyáltalán múlt századi-e, vagy 1968-as? Még az is mentség lenne, ha múlt századi lenne, vagyis 19. századi, mert akkor is hamisítottak emeletes dolgokat, amelyekre még pecsétet is tettek.
Kuruc.info
Kíváncsi vagyok, kik voltak azok a "kedves jóaakarók", akiknek fontos volt az efféle hamisítás! Persze ha megnézzük mi célja lehet egy ilyen mélyen aljas tettnek, akkor rögtön bele is illik egy nagyobb kirakós játékba.
VálaszTörlés